Ha fáj a szó és fáj a tett,
ha fáj minden, amit elveszthetsz.
Nézz az égre sírd el bánatos a holdnak,
meghallgat tán,
tán örökre elfelejt.
De ha a szíved csak zokog
és egyedül járod a puszták végtelen útját...
Fehér hó mardosta mancsod nincs ki megsimogassa...
Elvesztetted társad
és most üvölt a fájdalmad..
hát fuss fuss ..
...míg nem érzed talpad,
száguldj, mig a szíved: már nem lüktet több vért,
és a szemed utolsó szikrájaként szuszogd bele a Holdba kedvesed nevét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése